- Normafa megállóhely
- János hegy állomás
- Erzsébet kilátó
- Szépjuhászné állomás
- Kaán Károly kilátó
- Hárs hegy állomás
- Hűvösvölgy, Nagyrét
A Moszkva térről indultunk, mindenki az időjárásnak megfelelően öltözve, esernyővel, poncsóban, vízálló nadrágban, sárga színű táskahuzatban... A csapat motivációjával sem volt gond, rögtön beterveztünk egy pizzázást délutánra. Valami busszal felmentünk a Normafához, ott kikövezett úton haladtunk, sok túratárssal találkoztunk, akiket félénken üdvözölni is próbáltunk... Ahhoz képest, hogy fákat döntögető szél volt, sokan választották a hegyet vasárnap, pár futóba is belebotlottunk út közben. Az első megálló a Libegőnél volt, ahol könnyítetünk magunkon és a túra névadójával, egy farkassal is találkoztunk. Persze csak egy kutya volt, de így legalább társíthattam a Farkasok Esője című filmhez... Aztán egy felhőbe gabalyodva felmentünk az Erzsébet kilátóba, ahol egy csapat iskolással találkoztunk. A terep körbejárása után, újult erővel vágtunk neki az előttünk álló ismeretlen csúcsoknak, amik teljesen ad-hoc módon követték egymást, szóval már csak homályos emlékeim vannak innentől.
Ha jól rémlik elmentünk a nagyobbik Hárs hegyre, a kilátóból megnéztük, hogy "szaladnak a fák", meg a felhők, szerencsére személyi sérülés nem történt, mindenki épségben lejutott a kilátóból is. Aztán irány a kisebbik Hárs hegy, ahol fényképeztem pár békaperspektívát, közben a nap is kisütött. A csavarodott kilátót az intő felirat nyomán nem mertük megreszkírozni, főleg, hogy döntögette a szél is rendesen. Én aztán elszakadtam a többiektől a Gyermekvasút mentén, "dolgom volt", de persze pont akkor jött a vonat is, így nem volt teljesen zavartalan... Aztán megint csatlakoztam a csapathoz és vidáman görögtek lábunk alatt a kövek. Még megnéztük a Nagy rétet, meg előtte sikerült guberálnunk egy LG monitort, bár kicsit elázott, de amúgy semmi baja nem volt, a súlyán kívül... (Na jó, nem vittük el, de tényleg jónak tűnt.) Sikerült még lekapni egy kisgőzöst is, ránk is dudált, ahogy kell. Ja, még Szépjuhásznénál kidöntögetett fákkal is találkoztunk, ez még korábban volt, az egy nappal korábbi vihar mellékhatásai. Ezután megérkeztünk a Kisvasút vendéglőbe, ahol a túra nagy részét töltöttük. Sötétedéskor mindenki hazakullogott, ki-ki a maga orra után.
Hát azt hiszem ehhez nincs mit hozzátenni, elégedettek lehetünk a teljesítményünkkel. Gratulálok minden túratársamnak! Erőt és egészséget.
No comments:
Post a Comment