Hegyvidék teteje

(GCHETE) A láda könnyen megközelíthető, bár majdnem legurultam a hegyoldalon. :) Sajnos ez volt a reggeli futással még elérhető utolsó láda...

Garmin GPSmap 60C and Linux

Since I don't have a Windows machine at home I tried to download the logs from a Garmin GPSMap 60C under Linux. It's not that convenient like using MapSource or such, but it's a little challenge. :) The output of lsusb after connecting the device:

Bus 006 Device 001: ID 0000:0000
Bus 005 Device 001: ID 0000:0000
Bus 004 Device 001: ID 0000:0000
Bus 003 Device 003: ID 05e3:1205 Genesys Logic, Inc. Afilias Optical Mouse H3003
Bus 003 Device 001: ID 0000:0000
Bus 002 Device 008: ID 091e:0003 Garmin International GPSmap (various models)
Bus 002 Device 001: ID 0000:0000
Bus 001 Device 001: ID 0000:0000

The kernel module garmin_gps seems to work well. The gpstrans utility recognized the device without any problems:

GPStrans (ASCII) - Version 0.41
Copyright (c) 2005 by Carsten Tschach (tschach@zedat.fu-berlin.de)
Linux/KKJ mods by Janne Sinkkonen (1996)
Copyright (c) 2000 German Grid by Andreas Lange
Copyright (c) 1998,2000 Mayko-mXmap mods by Matthias Kattanek
Copyright (c) 2001 Development by Joao Seabra-CT2GNL
Copyright (c) 2005 Development by Jim Van Zandt
Connected GPS [/dev/ttyUSB0] is: Garmin GPSMap60C Software Version - V4.2

Downloading the logs is easy from command line. The gpstrans utility will produce a simple text file. That text file can be converted to any kind of formats using your own AWK script... I haven't tried uploading yet. There are a lot of other graphical or non-graphical GPS utilities for Linux (e.g. QLandKarte, GPSMan), but I found them a quite unstable for the first sight.

Még egy kilátóhely

(GCMEKH) A reggeli futás második ládája. Jó lett volna egy kicsit ücsörögni a padon, de majd legközelebb. Szép környék.

Normafa fókusza

(GCNOFO) A sűrű bozót a végén kicsit elvette a kedvem, de azért nem volt hiábavaló a fáradozás. Ezt is reggeli futás közben találtam, épp kelt a nap. :) Ha jól láttam betelt a füzet, ezért én is csak egy üres oldalra írtam be magam. (Kullanccsal nem találkoztam, de elég veszélyes környék ilyen szempontból...)

Ecseri templomrom

(GCETR) A családi ládakeresés utolsó állomása. Persze az elemek pont ekkorra merültek le a fényképezőben, így csak telefonnal tudtam alkotni. A romot lassan széthordja a szél, de gondolom mások is besegítenek neki a munkában... A ládát itt is ellopták, a jelszó egy téglára volt ráírva, a rom melletti geodéziai pontnál. Kicsit misztikusnak tűnnek az ilyen helyek, egy templomrom a búzatábla közepén, persze nem mindig volt ez így, de most elég furcsán hat. Szeretem az ilyen helyeket.

Széchényi liget

(GCKURC) Miután kiderült, hogy az órám menthetetlen, ugyanis az előző elemcserekor rosszul rakták vissza a tömítést, így befolyt a víz, gondoltam felkeresem a másik szentesi ládát is. Kicsit több időbe telt megtalálni, mint a másikat, mivel a földön kerestem és nem fán. Ezért érdemes előtte elolvasni rendesen a ládához mellékelt leírást. Szúros bozótosban botorkáltam vagy fél órát, mire leesett. :) Tanulságos volt, az biztos, de azt mondják ott rendszeresen irtják a kullancsokat, szóval így annyira nem zavart. A füzet kicsit ázott volt, a dobozt is egy szakadt reklámszatyor védte az esőtől, így azt kicseréltem egy vadi új szemeteszsákra. Ezzel a szentesi ládák elfogytak.

Szegvári keresgélés

(GCSZEG) Az eddigi legtrükkösebb ládám. Jókor érkeztünk, mert a szélmalom nyitva volt és sok érdekes információt megtudtunk róla. Hogyan forgatták a tetejét szélirányba, melyik malomkővel mit őröltek, hogyan kapcsolták szét a fogaskerekeket stb. Bejártuk mind a három szintet. Jó látni, hogy ilyen is van. A jelszó többi része is könnyen meglett, bár a doboz szerintem "ónabóna" fa alatt van, szilva helyett, legalábbis nálunk így hívják.

(A jelszó még nem tökéletes, valószínűleg a szobrok számával lesz a gond, 7 nap múlva újra próbálkozhatok...)

Végre

(GCTUND) Hosszas keresgélés után, ma reggel végre meglett. Az első találatom igazi GPS készülékkel. Kösz Lafa! Egyébként nem biztos, hogy ment volna. A láda nagyon kultúrált volt, a Tündér-sziklának ezt a részét meg nem is ismertem még. Sajnos egyel kevesebb a reggeli futással elérhető láda...

Szentes főterén

(GCSZEN) Gondoltam, ha már úgyis itthon vagyok begyűjtök még egy ládát. Meg úgyis vennem kellett már egy új csengőt a biciklire. :) Itt nem volt doboz, a jelszó több részletből tevődött össze, amihez csak szét kellett nézni a környéken egy kicsit. Végigjártam a régi gimis útvonalakat is. Nosztalgiáztam a Kurca partján. (Érdekes módon a jelszó első fele egy fára volt írva tollal, mivel a dobozt ellopták. Az eső miatt a prefix nem igazán volt olvasható, de a templomot közelebbről megnézve, már egyértelmű volt a dolog.)

Sáp-halom

(GCSAPH) Az első Geocaching találatom. Igaz egész napra esőt mondtak a környékünkre, de szerencsére megint tévedtek, így sikerült eljutni egy könnyen megközelíthető rejtekhelyhez. Ez a Sáp-halomnak nevezett domb Szentes és Szegvár között magasodik. Ha jól tudom valami temetkezési hely volt, meg elvileg ez Csongrád megye legmagasabb pontja, 97m magas. Apukámmal mentünk kocsival, nem túl stílusosan, de nem akartunk dagonyázni. GPS-em persze nincsen, de tudtam, hogy nem lesz ezzel gond... Könnyen meglett a láda, voltak benne érdekes dolgok. :)

Borzasztó, hogy mennyi mindenről nem tudok, pedig hivatalosan itt lakom. Az útról ki gondolná, hogy ez egy térképészeti emlékhely? Vajon hány embernek jut eszébe felmászni a kilátás miatt? Lassan kezdek rájönni, hogy az Alföld is tele van érdekes, felfedezésre váró dolgokkal, nem kell rögtön a hegyek közé menni. Ez is fogott meg legjobban a Geocaching-ben. A következő láda a Tündér-sziklánál lesz, már keresem egy ideje. :)

Running Normafa

Finally I found the route to Normafa. I visited the small wooden house with paintings on its walls and I didn't miss the hidden statue of Lajos Kossuth among the bushes. Normafa was completely empty at 6pm. The rising sun over the city was magnificent. It's just 250m uphills and the route is 8km long, but it's enough for me now.

Rock of the Angels (Tündér-szikla)

Since I'm living in the new rent in the mountain area, one of my favorite trail running destinations is the so called "Rock of the Angels". Here are some photos taken during dawn.

Mummy from 1933

My first classic horror movie. I didn't feel it so frightening, but the atmosphere was unquestionably unique. I don't say I understood every single word, but the story was clear. The most memorable scene for me was at the end in the Cairo Museum. The slave was cooking something in a big bowl and the girl just realized her destiny. Rising knives. It's probably not the best movie ever, but it's worth watching.

Upgrading Dell Latitude 131L BIOS

I'm currently using BIOS 2.3.0. I decided to try to upgrade to BIOS 2.4.1, however the only enhancement was only "AMD logo posting support".

The most simple solution didn't work for my Dell Latitude 131L. There's a good description about that at http://www.len.ro/work/tools/ubuntu-gutsy-on-a-dell-latitude-d820/bios-upgrade-with-no-windows-or-floppy/view or http://gentoo-wiki.com/HOWTO_Dell_BIOS_Upgrade. The boot floppy version 131L241.exe booted up, but it didn't do anything for a few minutes, so I decided to reboot. Fortunately the old BIOS was still in place. I couldn't try the other method with the SMBIOS utilities, because my "System ID" (0x01F6) was not listed at http://linux.dell.com/repo/software/bios-hdrs and I didn't want to mess up my system with a BIOS for a similar machine.

Strange X11 errors

Last night my battery discharged and my machine turned off immediately. After a restart I was unable to log in as a normal user, but it worked as root. There wasn't any useful information in /var/log/Xorg.0.log, but in ~/.xsession-errors I found error messages like these:

Xsession: X session started for feri at Wed Jul 2 07:29:34 CEST 2008
Protocol not supported by server
xrdb: Can't open display ':0'
wmsetbg warning: could not open domain file /home/feri/GNUstep/Defaults/WindowMaker
Protocol not supported by server
wmsetbg fatal error: could not open display
Protocol not supported by server
xset: unable to open display ":0"
Protocol not supported by server
xmodmap: unable to open display ':0'
Protocol not supported by server
unclutter: could not open display
Protocol not supported by server
Error: Can't open display: :0
Protocol not supported by server
wmmon: can't open display :0
Protocol not supported by server
wmgtemp: can't open display :0
wmgtemp: Primary Sensor - k8temp on PCI adapter
wmnd [linux_proc]: detected eth0
wmnd [linux_proc]: detected wmaster0
wmnd [linux_proc]: detected wlan0
wmnd [testing_dummy]: detected off

The solution was really simple, but it needed some forum browsing. With removing ~/.Xauthority I could log in again.

-m32 vs. -m64

Finally I was able to compile GCC with --enable-multilib. At least the C front end on openSUSE 10.2. I had troubles with Ubuntu 7.10 earlier, but it was long ago. I have to check it again. At that time it wasn't an issue for me to --disable-multilib, but now I want to do some experiments with -m32 on 64-bit platforms.

According to http://gcc.gnu.org/ml/gcc-help/2007-01/msg00352.html, Ubuntu places the libraries into unstandard locations and not into ${PREFIX}/lib and ${PREFIX}/lib64, but into ${PREFIX}/lib32 and ${PREFIX}/lib. It confuses GCC, because the MULTILIB_OSDIRNAMES in ${SRCDIR}/gcc/config/i386/t-linux64 was not modified accordingly. (Yes. It works for me now on Ubuntu 8.04.) The file command shows the differences.

Compiled with -m64 or without -m32:

a.out: ELF 64-bit LSB executable, AMD x86-64, version 1 (SYSV), for GNU/Linux 2.6.4, dynamically linked (uses shared libs), for GNU/Linux 2.6.4, not stripped

With -m32:

a.out: ELF 32-bit LSB executable, Intel 80386, version 1 (SYSV), for GNU/Linux 2.6.4, dynamically linked (uses shared libs), for GNU/Linux 2.6.4, not stripped

With -m32 it's possible to build 32-bit applications on 64-bit platforms. The only prerequisite is a GCC configured with --enable-multilib. The 32-bit libraries will be installed into ${PREFIX}/lib and the 64-bit libraries will be installed into ${PREFIX}/lib64. The following results show that there's no noticable difference in the sizes of data types between an application compiled on a native 32-bit system and between an application compiled on a 64-bit system with -m32. The test program was obvious.

Results with -m64 or without -m32 and with -m32:

sizeof (char) = 1 / 1
sizeof (short) = 2 / 2
sizeof (int) = 4 / 4
sizeof (long) = 8 / 4
sizeof (long long) = 8 / 8

sizeof (float) = 4 / 4
sizeof (double) = 8 / 8
sizeof (long double) = 16 / 12

sizeof (int *) = 8 / 4
sizeof (void *) = 8 / 4

Okay, it's not a big deal anyway, but there were no posts in the blog for a month. :)

Listening

Songs I listened to this month:

• Yann Tiersen & Dominique A. - Monochrome
• Yann Tiersen & Claire Pichet - Rue des Cascades
• Yann Tiersen & Claire Pichet - Summer 78
• Yann Tiersen - I Saw Daddy Today
• Yann Tiersen - Lara's Castle
• Yann Tiersen - La Fenêtre
• Sophie Ellis Bextor - New York City Lights
• Sophie Ellis Bextor - If You Go
• Shounen Kamikaze - Winder ~ Boku Wa Koko Ni Iru ~
• Inner Circle - Bad Boys
• Diana King - Shy Guy
• Ace of Base - All That She Wants
• The Specials - Ghost Town
  

Budai 50

Kicsit kapkodósan indult a reggel, sikerült elaludnom egy órával, így csak 5:30-kor tudtam elindulni. A terv, a 6:00-ás indulás lett volna, hogy még kényelmesen elérjem a 16:45-kor induló buszomat. Fél óra alatt így is sikerült összekészülni. Övtáska, meg a régi Saucony Grid Legacy cipőm, amit már rég nyugdíjaztam, de még így is barázdásabb a talpa, mint az új Asics Nimbus 8-amnak, viszont a méretével voltak gondjaim... Biciklire pattantam félkor és irány Szépjuhászné. Lehet, hogy nem kellett volna, elég jól megizzadtam a Budakeszi úton felfelé, de legalább bemelegítettem, ezzel hitegettem magam. :) Kikötöttem a vasút kordonjához, bekentem magam kullancsriasztóval, a csomagot leadtam a szervezőknél és 6:30-kor már úton is voltam.

A Hárs-hegyre még gyalogoltam, közben pótoltam a tekerés során elvesztett kalóriákat. Ezután már, ahol lehetett futottam. Főleg a lejtőkön, meg az egyeneseken. Azért próbáltam elkerülni a belógó gallyakat, meg a bozótot, de sok helyen nem volt erre lehetőség. Rövidgatyában, pólóban nem is számítottam semmi jóra, de bíztam a Galaktiv Bio erejében. :) Hamarosan elértem az első EP-t, gyors pecsét, irány tovább. Az út egy szép patak mellett (Paprikás-patak) vezetett, kis vízesésekkel, meg a Rózsika-forrással. Rengeteg kis hídon keltem át, míg elértem a második EP-hoz, a Hidegkúti útnál. Itt benyomtam egy zsíroskenyeret hagymával, finom volt, rég nem ettem már normális zsíroskenyeret, elismerés a szervezőknek. Az S jelzésről hamarosan le kellett térni a K-ra, aztán már jött is a következő EP, a Zsíros-hegynél. A Muflon büfénél nyomomba szegődött egy kutya is, szerencsére nem kellett megvívnunk. Pecsét egy görög teknőstől, közben egy lány megelőz, legközelebb már csak a Nagy-Szénásról lefelé találkoztunk, szóval rendesen otthagyott... :) De biztos helyi lakos volt, sokéves hegyifutó tapasztalattal.

A Nagy-Szénás lábánál, a volt túristaháznál még összefutok a 25-ös táv pontőrével, de nemsokára már a Nagy-Szénás kopár csúcsán csodálom a panorámát. A csúcson tűzrakóhely. Nagy nehezen megtalálom a lefelé vezető utat is. Lassan egyre több túrázóval találkozunk, a másik 25-ös táv Nagykovácsiból rajtolt, szerencsére. Így együtt törhettük a fejünket, hogy merre tovább. Ugyanis egy négyes elágazásnál, se jelzés, se a túra útvonalát jelző "B>" betű nem volt felfestve jó darabon. Én sajnos két irányba szét is néztem, ami kb. 2K felesleges erőlködést jelentett. Közben valaki már a jellegfákról beszélt az összeverődött tömegben, ugyanis a leírásban szerepelt egy viharvert fa, amit valószínűleg, már régen kivágtak... Szerencsére egy arra tévedt erdész útbaigazított minket, így találtuk meg a Telki felé vezető utat. (Először arra indultam én is, csak pár lépést kellett volna még mennem, hogy meglássam a "B>" jelzést.) Innentől viszonylag simán jutottam el Telkibe. A kis kavargás kb. fél óra veszteséggel járt, így 11:17-kor tudtam csak pecsételni. Az energiaitalom is elfogyott, a helyi boltban utántöltöttem narancslével. Kullancsátnézés, újrakenekedés a falu határában. Kellett is, mert elég bozótos részek is voltak a túrán. A Fekete-hegyeknél, sok idő óta először, találkoztam emberrel, ő ráadásul már a 9. hónapban volt. :) Kiültem egy kicsit a sziklák szélére, valahol a Nagy-Kopasznál, vigyázva a kék bogarakra. A P háromszög jelzést kellett volna követni és megint egy kétértelmű elágazás... Sehol egy "B>" jelzés. Viszont a P háromszög mintha bevinne a sűrű bozótba, meg van egy tiszta szekérút. Ááá, biztos nem kell bemenni a bozótba, ezt nem gondolhatják komolyan. Aztán kiderült, hogy de, így 2K veszteség megint. Visszafelé a 9. hónapos túratárssal futottam össze, ő is a rossz irányba jött. Kicsit gyanús volt, hogy sehol egy jelzés. Aztán áthatoltunk a bozóton, életveszély, de rövidesen ritkulni kezdett. Közben egy másik 50K-s futó is megjött, ő tudta az utat, egy darabig együtt nyomtuk, neki persze sapkája is volt. Mostantól nekem is lesz. :) Pecsét a Vörös-pocsolyás-hátnál, aztán pár vörös pocsolya... Ekkor már látszott, hogy ha szűken is, de elérem a buszomat, kicsit felszabadultam. Az utolsó EP a Petneházy-rétnél volt, a karámoknál, de még nem volt vége a túrának. Még 3K volt a célig, számomra ez volt a legnehezebb, talán azért, mert azt hittem, hogy a rét túloldalán már rögtön ott a cél. :)

Végül is beértem 14:15-re, így az összidőm 7:45 lett, persze kb. 60K-t mentem, szóval nem egy hiteles érték. Mosdás a mosdóban, még a bicó is megvolt, minden rendben. Volt 100HUF kedvezmény a büfénél, rögtön arra a büfére gondoltam a megállóban, szóval oda is mentem. A tulaj nem tudott róla, de mivel tavaly is volt ilyen, adott kedvezményt, később visszaadtam neki a százast, mivel kiderült, hogy a célban lévő ad-hoc büfére vonatkozott a kedvezmény... Több időm tényleg nem volt, 50-es átlaggal gurultam a Budakeszi úton. Otthon kullancsvizsgálat során kiderült, hogy nem úsztam meg nyomtalanul. Egy kis fekete pontot fedeztem fel a nyakamon, de semmi potroh, lábak. Valószínűleg egy nem kifejlett kullancs lehetett, ezt otthon intéztük el, egy csipesszel, mivel a kanál ilyen esetben nem használható. Próbáltam kinyomni, mint egy pattanást, vigyázva, hogy ne érjek hozzá, de nem ment. A kanál papírján azt írja, hogy tűvel kell kipöccinteni. Ez nagyon jól működik elméletben, de szerintem ezt képtelenség megcsinálni. Így mivel nem volt potroh, ahol a sok anyag lett volna benne, megfogtuk egy csipesszel és kiszedtük, szétnyomva volt benne vér. Remélem a fejemben nem maradt. Most egy-két hét várakozás következik, jó lenne megúszni... Figyelem a tüneteket.

Összességében jó kis túra volt, jó volt megfutni a lejtőket, meg amit tudtam. Néhány helyen talán lehetett volna több "B>" jelzés. A következő túrára már kullancsügyben jobban felszerelve, felöltözve fogok nekivágni... (Ha még lesz bejegyzés, akkor túléltem.)

Bicikli a vonaton

Hétvégén megutaztattam a bicót...


Tisztelt Ügyfélszolgálat,

Múlt vasárnap volt szerencsém Szentesről Budapestre utazni kerékpárral. A Szentesről 5:09-kor induló vonattal (37419) indultam, majd Kiskunfélegyházán átszálltam a Torontal IC-re (709_1). Azért választottam ezt a járatot, mert az Elvira ("Intelligens Menetrend"...) szerint kerékpárszállító kocsi is van a vonathoz kapcsolva. Lehet, hogy rossz napot fogtam ki, de ezen a vonaton nem volt ilyen kocsi, igy kénytelen voltam, a már megszokott módon, a legutolsó kocsi végében elhelyezni a biciklit, ami természetesen akadályozta a felszálló/leszálló utasokat.

Kérem a hasonló helyzetek elkerülése végett távolítsák el a "Kerékpár az arra alkalmas kocsiban elhelyezhető..." ikont azon járatok mellől, amik nem továbbítanak kerékpárszállító kocsit. (Szerintem a kerékpárszállító kocsi tényleges csatolása lenne a legmegnyugtatóbb megoldás a problémára...)

Előre is köszönöm!

(Mindezek ellenére örülök, hogy a MÁV kedvezményt biztosít a Magyar Kerékpáros Klub (MK) tagjainak és a Budapest Sport Iroda (BSI) rendezvényeire utazók számára!)

Üdvözlettel,
Kovács Ferenc

Három torony

Az első feladott túrám, de nem bántam meg...

Téry 50

Szombaton teljesítettem életem harmadik, hivatalos teljesítménytúráját. A leghosszabb távon indultam, reméltem, hogy rendszeres futás mellett menni fog, ment. Reggel, a sorbanállást megelőzendő, már 7:00-kor megérkeztem a rajthoz, kaptunk egy szerintem elég igénytelen itinert, aztán 7:10-kor már javában úton voltam. A térképre az egész túra során nem volt szükség, próbáltam követni a többieket. Így persze nem fejlődött a navigációs készségem, de sebaj, majd legközelebb. :) A túra elején a kék sávon haladtunk. Érintettük a Nagy-rétet, aztán kis nézelődés a Máriaremetei kegytemplomnál. Nem sokkal később elértük az első ellenőrzési pontot, a Remete-szurdok bejáratánál. Szép, szakszerű pecsételés, aztán tovább. Ekkor előzött meg az első biciklis sporttárs is. Ha jól emlékszem ezután jött egy jó meredek emelkedő, köves, sáros... Biciklivel egy élmény lehetett. A Remete-szurdok és Remete-hegy után megérkeztünk a Vadcseresznyésbe, ha jól láttam már sárgán virágoztak a fák. A cseresznyevirág biztos sárga? :) Lehet, hogy nem az volt, mindegy. Utána a Zsíros-hegy, majd a második ellenőrzési pont Nagyszénásnál. Elég messze voltak egymástól, az már igaz, de a pecsét cserébe szép.


Utána ismét egy hosszú szakasz következett Piliscsabáig, szép kilátás és dombok. Itt tűntek fel az első hófoltok is. Piliscsabát a csőfektetések irányából értük el. Itt előztek meg a biciklisek először, nem voltak sokan. Pedig már kezdetem bizakodni, de gondoltam lesz ez még így se. :) Lett. Úgy 10:30 körül járhatott az idő. Klotildligetig még összefutottam egy kollégámmal. Klotildliget volt a 20 KM-es táv végállomása, elgyötört bringások mindenfelé. :) Fáradt még egyáltalán nem voltam, viszont az két napos Merrell szépen törte a lábam, nem kellett volna bevetni, vettem egy vékonyabb zoknit, kaja kézbe, gyors pecsét... Út közben kajáltam, hogy ne veszítsek időt, mintha verseny lenne. :) Nem voltam fáradt és nem akartam ücsörögni. Kényelmesen lehet enni menet közben is, nem úgy, mint futásnál. Hamarosan a biciklisek is utolértek, de hamarosan meredek emelkedő következett és hamar visszaelőztem őket, kezemben kajával. Kép nem készült az esetről. :) Pilisszántón átrobogtunk, az itiner szerint Klastromkút következett volna, de már Nagyszénásnál azzal pecsételtek, érdekes. Valahol itt mentünk el a kőszínház mellett. Pilisszentekereszten volt a következő pont, itt levest is lehetett kérni, én maradtam a narancslénél. Lábtorna, nyomás Dobogókőre. Közben az eső is rákezdte, pedig megint jó időt jósolt a Köpönyeg, ezt már megszoktam. Sáros, latyakos emelkedő... Küszködő túrázók és csúszkáló biciklisek. Dobogókőn két pecsétet is kaptunk, az egyiket megelőlegezték, az Ilona-pihenőhöz tartozót. Frissítés gyanánt kaptunk egy darab narancsot vagy vizet. Szitáló esőben indultunk tovább. A hó itt elég szépen megmaradt, volt is latyak bőven. Hamarosan áthaladtunk a Táltosok Birodalmán, meg a Magyar Királyság maradványain. A Rezső-kilátóból szépen látszottak a környező hegyek, a lelógó felhők ellenére is. Az Ilona-pihenőnél majdnem kitörtem a nyakam, de haláleset szerencsére nem történt. :) Innen már különösebb erőfeszítés nélkül értünk Dömösre, ahol a templom melletti kocsmában megkaptuk az oklevelet, meg a kitűzőt. Az összidőm 8:25 lett. Itt még összefutottam a bringásokkal, akkoriban indultak.


Kis beszélgetés a kocsma előtt, aztán 16:20-kor busszal haza. Az út két órás volt, rengetegen voltak, de szerencsére ültem. Volt még egy iskoláscsoport is, ha jól vettem ki a szavaikból, a Rám-szakadékot járták meg, tiszta sár volt minden gyerek, szóval nem kételkedem. :) Jó kis túra volt, egyedül a talpam sínylette meg a távot. Nem kellett volna erőltetni az új Merrell-t, de valamikor csak be kell törni. Lett pár vízhólyagom, otthon vettem észre, hogy a talpbetét széle néhány helyen begyűrődött, ezt nem tudom, hogy lehet helyrehozni. A zoknival ugyanis nem lehetett gond, Spuri futózokni volt. :) A másik probléma az volt, hogy a baloldali nagylábujjam fölött pont ott hajlott meg a cipő, olyan alacsonyan, hogy állandóan hozzáért a porchoz, asszem ahhoz. Remélem a szorosabb fűzés, mint utólag kiderült a jobbon szorosabb, megoldja ezt a problémát. A héten még ebben megyek dolgozni, meglátjuk. Az érintett állomások:

• Hűvösvölgy
  
• Máriaremetei templom
  
• Remete-szurdok bejárata
  
• Zsíros-hegyi turistaház
  
• Nagyszénás csúcsa
  
• Erzsébet-kút, Piliscsaba
  
• Klotildliget, Liget bisztró
  
• Pilisszántó
  
• Szántói-nyereg
  
• Klastromkút
  
• Pilisszentkereszt, Piláth kocsma, Emma vendéglő
  
• Fagyos katona
  
• Dobogókő, Téry emlékmű, Turista Múzeum
  
• Ilona-pihenő
  
• Dömös

Ha megoldódnak a cipőproblémák, jöhet a Mátrabérc! :)

Barlangtól barlangig

Az első teljesítménytúrám, csak azért, hogy minden itt legyen...

Buda bércein

A gyermekvasutas túra másnapján ismét felkerekedtünk. Ezúttal a "Buda Bércein 13" teljesítménytúra útvonalát jártuk be, különösebb gond nélkül. Összesen négyen. A Köpönyeg szerencsére megint tévedett, így most eső nélkül megúsztuk a kalandot. Az útvonal:

• Széchenyi hegy állomás
  
• Normafa megállóhely
  
• Kossuth emlékmű
  
• Anna rét
• Tündér hegy
  
• János hegy
  
• Szépjuhászné állomás
  
• Virágvölgy állomás
  
• Csacsi rét
  
• Normafa megállóhely
  

A gyermekvasút nyomában

Végre sikerült kifogni egy esőmentes napot! Az időjárásra nem lehetett panasz, szikrázó napsütés, kicsit hűvöskés idő és enyhe szél, de az még belefér. Már megedződtünk. :)

A túra a Széchenyi hegytől indult, ahová a Városmajorból induló fogaskerekűvel juthatunk ki legkönnyebben, ráadásul a BKV bérletek is érvényesek. Most utaztam először vele. Sajnos nem túl gyors, többször el kellett engednünk a másik irányból jövő szerelvényt. Az állomásnál végeláthatatlan hosszú sor kígyózott előttünk, nekünk kb. 50 perc sorbanállás jutott. (A végén a perecárus elárulta, hogy közel 1200 túratárs teljesítette a távot.) Ezalatt rendesen szétfagytunk, de rendíthetetlenül ácsorogtunk tovább. 10:00 előtt nem sokkal sikerült elindulni. A tájékoztató füzet szokatlanul igényes volt, térképpel, részletes útleírással, helytörténeti érdekességekkel. Számomra még az is furcsa volt, hogy összesen 16 ellenőrző pont volt, így az egész túra elég rövid szakaszokból állt. Ez a kezdő túrázónak még barátságosabbá tehette a túrát, legalábbis lélekben...

A túra során különösebb dolog nem történt, a jól ismert útvonalakat jártuk be. Az ellenőrzőpontok listája:

• Széchenyi hegy állomás
  
• Széchenyi emlék
  
• Kápolna
  
• Normafa megállóhely
  
• Csillebérc állomás
  
• Disznófő
  
• Virágvölgy állomás
  
• Makkosmária
  
• János hegy állomás
  
• Erzsébet kilátó
  
• Szépjuhászné állomás
  
• Kaán Károly kilátó
  
• Hárs hegy kilátó
  
• Hárs hegy állomás
  
• Hűvösvölgy, Nagyrét
  
• Fazekas hegy
  
• Hűvösvölgy állomás
  
• Hűvösvölgy, Gyermekvasutas Otthon
  

A nevezési díjért cserébe kaptunk egy jó túrát, jó leírással. Kitűzőt, emléklapot. A célban gulyáslevest, kenyeret, üdítőt és menet közben tea is volt. Mindezeken felül egy ingyen vonatjegy a kisvasútra, amit szintén ekkor próbáltam ki először, mellesleg az első osztályon utaztunk. Az ebéd elfogyasztása után még betértünk megnézni a vasútmodelleket egy közeli épületben.

Összességében egy nagyon jól szervezett, könnyű túra volt. Ajánlom mindenkinek, akár spontán kirándulás céljából is! Nyáron lesz éjszakai változata is...

Séta az esőben

Vasárnap ideális túrázó időre ébredhettünk. Szakadó eső és hajat tépő szél. Ha nincs ez a szervezett túra, talán ki se tettem volna a lábam a házból... Úgy tűnik kezdek puhányulni. :) Az alábbi útvonalon mentünk:

• Normafa megállóhely
  
• János hegy állomás
• Erzsébet kilátó
• Szépjuhászné állomás
• Kaán Károly kilátó
• Hárs hegy állomás
  
• Hűvösvölgy, Nagyrét
  

A Moszkva térről indultunk, mindenki az időjárásnak megfelelően öltözve, esernyővel, poncsóban, vízálló nadrágban, sárga színű táskahuzatban... A csapat motivációjával sem volt gond, rögtön beterveztünk egy pizzázást délutánra. Valami busszal felmentünk a Normafához, ott kikövezett úton haladtunk, sok túratárssal találkoztunk, akiket félénken üdvözölni is próbáltunk... Ahhoz képest, hogy fákat döntögető szél volt, sokan választották a hegyet vasárnap, pár futóba is belebotlottunk út közben. Az első megálló a Libegőnél volt, ahol könnyítetünk magunkon és a túra névadójával, egy farkassal is találkoztunk. Persze csak egy kutya volt, de így legalább társíthattam a Farkasok Esője című filmhez... Aztán egy felhőbe gabalyodva felmentünk az Erzsébet kilátóba, ahol egy csapat iskolással találkoztunk. A terep körbejárása után, újult erővel vágtunk neki az előttünk álló ismeretlen csúcsoknak, amik teljesen ad-hoc módon követték egymást, szóval már csak homályos emlékeim vannak innentől.

Ha jól rémlik elmentünk a nagyobbik Hárs hegyre, a kilátóból megnéztük, hogy "szaladnak a fák", meg a felhők, szerencsére személyi sérülés nem történt, mindenki épségben lejutott a kilátóból is. Aztán irány a kisebbik Hárs hegy, ahol fényképeztem pár békaperspektívát, közben a nap is kisütött. A csavarodott kilátót az intő felirat nyomán nem mertük megreszkírozni, főleg, hogy döntögette a szél is rendesen. Én aztán elszakadtam a többiektől a Gyermekvasút mentén, "dolgom volt", de persze pont akkor jött a vonat is, így nem volt teljesen zavartalan... Aztán megint csatlakoztam a csapathoz és vidáman görögtek lábunk alatt a kövek. Még megnéztük a Nagy rétet, meg előtte sikerült guberálnunk egy LG monitort, bár kicsit elázott, de amúgy semmi baja nem volt, a súlyán kívül... (Na jó, nem vittük el, de tényleg jónak tűnt.) Sikerült még lekapni egy kisgőzöst is, ránk is dudált, ahogy kell. Ja, még Szépjuhásznénál kidöntögetett fákkal is találkoztunk, ez még korábban volt, az egy nappal korábbi vihar mellékhatásai. Ezután megérkeztünk a Kisvasút vendéglőbe, ahol a túra nagy részét töltöttük. Sötétedéskor mindenki hazakullogott, ki-ki a maga orra után.

Hát azt hiszem ehhez nincs mit hozzátenni, elégedettek lehetünk a teljesítményünkkel. Gratulálok minden túratársamnak! Erőt és egészséget.

Mostanában

Mostanában láttam:

• Gyenes Károly - Kerekek És Lépések
  
• Jirí Menzel - Ostre Sledované Vlaky
  
• Kinji Fukasaku - Batoru Rowaiaru
  
• Marjane Satrapi - Persepolis
  
• Brett Leonard - T-Rex - Back To The Cretaceous
  
• Michiko Yamamoto - Magnifico

Hallottam:

• Hugee - Hidd el
  
• Gabó & Noryka - Mindennap
  
• Wish Key - Orient Express
  
• Valerie Dore - The Night
  
• Men At Work - Land Downunder
  
• Art Company - Suzanna
  
• Baby's Gang - Challenger
  
• Nightwish - Amaranth
  
• Nigthwish - Sahara
  
• Eric Prydz - Call On Me
  
• Iron Maiden - Different World
  
• Activ System - Bluesette

Olvastam:

• Koushun Takami - Batoru Rowaiaru

Az Iron Maiden egyértelműen a Persepolis hatása. :) A Battle Royale pedig csak úgy jött, a film csapnivaló a könyvhöz képest, még ha maga Takeshi Kitano is szerepel benne. A könyvben rendesen meg van indokolva minden történés, a filmben nagyon zavart, hogy nem tudtuk, hogy mi miért történik, sorra haltak, de hogy pontosan mi játszódott le a fejekben, azt csak a könyvből lehet megtudni. Ameddig lehetett párhuzamosan haladtam a kettővel, de a film hamar "elszaladt", az is igaz, hogy a film teljesen más műfaj... Azért nem volt annyira rossz az sem, csak a könyv után kicsit hiányosnak éreztem.

Lakatolás nyilvános helyen

Lakatolás nyilvános helyen, a Mező Ferenc Általános Iskola előtt. A két órás röplabdaedzés alatt nem lopták el szerencsére. Bár lehet, hogy ez már túlzás, a portás teljesen ki volt akadva, hogy mit villogok már a vakuval, meg hogy mennyit kellett várnia mire összepakoltam... Legközelebb, majd kinn szerelek az utcán. Kéne valami olcsó, mondjuk Citadel, lakat előre, mert nem túl kellemes állandóan kiszedni a kereket, ráadásul mi lesz, ha a nagy sietségben rosszul rakom be... Bele se gondolok. Szóval kell egy lakat.

Biztonság kedvéért az ülést magammal vittem. Paranoiás lennék? A kerítés pont megfelelő egyébként. Az Abus Steel-O-Chain 810 kényelmesen átért egy vasoszlopot, egy vasrudat, a vázat, a hátsó-első kerekeket... Kicsit gány ez az egész, de inkább vállalom ezt a macerát, minthogy elkössék. (Elárulom, ez volt az első nyilvános láncolásom!)

Új bicó

Igen, végre sikerült beszereznem életem első biciklijét, egy Merida Kalahari SX-8 személyében. Az előző egy Schwinn Csepel Woodlands volt, de azt még a szüleimtől kaptam, otthon még mindig azt nyúzom, nincs különösebb baja, pedig majdnem egyidősek vagyunk. :) Már kb. két hete két keréken járok dolgozni, meg vissza. El se tudom képzelni, hogy fogok visszaszokni a BKV-ra, remélem nem is kell majd, csak nagyon extrém esetekben... :) A Köztársaság tér - Science park távolság igazából nem sok, de kis, egyirányú utcákban megvan az 4 KM is. A körút valahogy nem szimpatikus az ajtóveszély miatt, viszont nyilván gyorsabb. Mindegy, még úgyis csak szokom.

Lerakni csak cégnél szoktam, meg otthon. Négy emelet cipelés fel-le, minden nap, de ez is hozzá tartozik. A cégnél szerintem egyedül én lakatolok Abus lakattal, a zárt, mágneskártyás tárolóban. Ez kicsit égő, de legalább gyakorlom a gyors lakatolást is. Az egész egyébként olyan, mint egy mindennapos "demonstráció", hogy felrázzuk az embereket, hogy valamilyen alternatívát mutassunk nekik, meg hasonló, kicsit naívnak hangzó "célok"... Tetszik.

Eddig az alábbi "furcsaságokat" tapasztaltam:

• Sok autós előzékenyen integet, hogy menjek csak.
• Sok autós dudál, mint az állat, eddig még csak a Petőfi hídon fordult elő szerencsére, pedig az egyirányúkon teljesen elfoglalom a teljes útfelületet az ajtóveszély miatt, meg úgyse bírna normálisan kikerülni.
• Amikor szükségből felmegyek a járdára, sok gyalogos beáll a kapualljakba, hogy elengedjen, sokszor még ők kérnek elnézést, hogy útban vannak... Ilyenkor persze én pirulok el rendesen.
• Nagy emberek a Kultiplex előtt.
• Reggelente a Mária utca vége mindig telítődik, szóval muszáj jobbról előzgetnem, ami megint csak nem egy életbiztosítás...
• Autók közlekednek félig a járdán, félig az úton, méghozzá kis, egyirányú utcákon, közvetlenül a fal mellett.

A közúti kalandjaimat próbálom majd nyilvántartani itt, hátha hasznos lesz visszanézni egyszer-egyszer, meg másoknak.